D�tumok, amikre m�g sok�ig eml�kezni szeretn�k (az elm�lt k�t h�tb�l):

M�r m�lt h�ten is akartam �rni. M�g cs�t�rt�kre volt betervezve, de akkor reggel m�g nem gondoltam volna, hogy napk�zben sem lesz alkalmam aludni. Mire oda�rtem, hogy lenne id�m �rni, ink�bb az alv�st v�lasztottam. A p�ntek, szombat, vas�rnap meg m�g mindig nem �rtem, hogyan telhetett el ilyen gyorsan.

Most is belegondolva el�gg� meg kell er�ltetnem az agyam, hogy eml�kezzek a m�lt h�tre. Pl hogy mi volt h�tf�n. Mii volt h�tf�n? H�tf�, de azon k�v�l… nem eml�kszem. Pr�b�lok eml�kfoszl�nyokat el�b�ny�szni az agyamb�l: Betti reggel visszaj�tt. Sorozatot n�ztem. Goong-ot. S�rtam, �s mikor Betti ment �r�ra, k�z�lte, hogy ha m�g akkor is s�rok, mikor haza�r, az �sszes filmet t�rli a g�pemr�l. De mondtam neki, hogy nem a film miatt van, az csak egy �lca, hogy legyen mire fogni. Nem tudom. T�nyleg nem tudom, mi volt m�g aznap.

Kedd… nem voltam benne biztos, hogy el tudok menni a suliig. M�g indul�s el�tt is er�sen gondolkodtam, hogy mi legyen. Nem b�ntam, hogy bementem. De m�g mennyire nem. S�t�tt a nap, j� id� volt (nem �gy, mint most -.-), �s s�t�ltunk. Sokat s�t�ltunk. Nem is tudom, mikor volt m�r ilyen boldog �s nyugis napom Vele. De kellett, nagyon kellett. �s m�g futottam is egy j�t. Pasi ut�n m�g sosem futottam, h�t most ez is megvolt. �s b�r majd megfulladtam, �s magam sem �rtem, hogy tudtam ut�na hazamenni vagy ak�r m�g csak megmozdulni is… nem volt sok id�m pihenni. Mentem AVON koordin�tori ak�rmire. Ami j� lett volna, ha Helga el�re sz�l, hogy k�sz�ljek fel. Mindegy. Nem volt az�rt annyira rossz. Ut�na tal�lkoztunk l�nyokkal �rk�dban. Vettem nagyoncuki b�ka �s eg�r alak� s�tiket, �s m�g fagyit is ettem (b�r 200 Ft/gomb�c). Voltunk k�nai kaj�ld�ban is. M�snap est�re pedig lebesz�lt�nk egy �ssze�l�s-iszogat�s „partit” a csopit�rsakkal a koleszban.

Na igen. Szerda. �s ak�r cs�t�rt�k is, mivel a 2 nap kifejezetten egy volt. Szerda reggel f�l 9kor keltem �gy, hogy 9re kellett suliba lennem. H�zit �rni. De elk�sz�lt, �s m�g id�nk is maradt. S�t�lni. Azok a kis gy�kok, meg a b�n�z�som az energiaitallal, minek k�vetkezt�ben, sz�pen kibor�tottam. Azt�n persze �r�ra is be kellett menni. Elemi 4. M�g mindig szeretn�m megtudni, hogy vajon SIlona fels�j�n direkt volt h�tul gomb, vagy � vette fel ford�tva? Eg�sz �r�n ezen gondolkodtam, de azt�n ut�na szerencs�re megtudtam, hogy nem csak �n. H�t kombinatorika �ra… nem is tudom, mi�rt nem j�rtam be eddig. Hisz tan�i lehett�nk egy �j faj az aquatic pupus lovus (k�zismertebb nev�n: v�zi pupul�) megsz�let�s�nek. �s m�g dalt is �rtunk neki. (elismer�en b�logat). Mindezt abb�l, hogy vettem egy �j tollat. �ra ut�n rohan�s haza, majd vissza cip�t venni Bettinek. H�t persze, hogy nem tal�ltunk. M�g j�, hogy az iq teszt kit�lt�sre csak 6ra kellett menn�nk, mert �pp csak siker�lt oda�rni. B�r ott meg v�rhattunk is f�l �r�t, aminek k�vetkezt�ben m�r akkor el voltam k�sve. F�l 8ra v�geztem, �sszefutottam Renivel, azt�n rohantam is haza, majd a Sz�nt�ba. Azt hiszem, a k�vetkez� 8-9 �r�r�l ink�bb nem nyilatkozom. Mert ami ott t�rt�nik ott is marad, ugyeb�r. Csak annyit, hogy �gy volt, az utols� busszal hazaj�v�nk. Aha… ink�bb az els�vel, de m�snap. Ez �gy kb azt jelenti, hogy hajnali 5re �rtem haza. Aludni m�r nem mertem, mert akkor es�lyes lett volna, hogy az eg�sz napot �talszom, �s nem megyek be �r�ra. Sz�val kicsemp�sztem a laptopot a konyh�ba (kurvanagy zajt csaptam, gondolhatj�tok, csak minden m�sodik dolgot vertem le, ami az utamba ker�lt) �s 6ig pr�b�ltam ott �bren tartani magam. M�gis csak 8ra suliba kellett mennem… M�g a zuhany sem seg�tett, pedig k�tszer is volt benne r�szem. Egyszer m�g itthon a f�rd�ben, azt�n meg az utc�n az es�ben. Szerintem egy kezd� v�zi hull�nak sim�n beillettem volna. �r�ra ugyan nem mentem be, de akkor is suliban voltam �s ez nagy teljes�tm�ny, nem? �s m�g �letem t�rt�net�t is tov�bb �rtam. Persze minden �r�r�l az�rt nem maradhattam le, �gy elemi 2re �s matalapra is bementem. SIlona megint ment�t akart h�vni, pedig �n csak �hes voltam. Nagyon �hes. De szerencs�re Kata ut�na hozott nekem Eper kr�mlevest, amit matalapon meg is ettem. �s b�r el�sz�r csak m�gjobban h�nyingerem lett, a v�g�re az�rt jobban lettem. Rem�nykedtem benne, hogy… nem ezt ink�bb nem akarom le�rni. Mert akartam, nagyon akartam, �s m�gsem �gy lett.

�s a vicces az, hogy most megint cs�t�rt�k van m�r, de visszaeml�kezve arra, hogy mit csin�ltam most h�tf�n… h�t megint csak nagy k�rd�jelek. 9re mentem suliba. Igen. Elemi matekozni Vele. Vett nekem 100%-os – �zenet a kupakban – almalevet. �s az �zenet: �n is kedvellek. („L�tod, m�g ez is tudja.”) SIkeresen v�gigszenvedt�k az elemi feladat t�pusokat. J� volt r�j�nni, hogy mennyire is vagyok h�lye hozz�, de t�nyleg. De s�t�ltunk is, mert szeretek h�es�sben s�t�lni. („L�ttalak titeket. De nem mondom el senkinek.”) �s persze sudoku! mert az mindig kell.  Haza�rtem, �s Lidl-be kelett menni Morzs�val. Ut�na eu boltba Bettivel.

A kedd. Tudtam �n, hogy el�bb kell felkelnem, �s bekapcsolni a g�pem. �s b�r csak az�rt nem kapcsoltam ki, mert Marinra v�rtam, hogy v�laszoljon, v�g�l nem is v�rtam meg, mert k�zben elrohantam, egy boldog �s nyugis �ra rem�ny�ben. Akkor m�g nem tudtam, hogy az eg�sz napomban az lesz az egyetlen boldog �ra. Mert a d�lut�n… r�m�lom. �s nem. Nem vagyok b�szke magamra �s rettenetesen i sz�gyellem, de… kellett. Kellett, hogy a fejemben helyre�lljanak a dolgok. De egy valamit persze nagyon megb�ntam, �s most amiatt is szenvedhetek. De h�t ez az �n form�m, nem? Nem lett volna szabad felh�vnom. Nem. �s b�r azt mondja, hogy nem haragszik, �n tudom nagyon j�l, hogy de igen. Mert l�tom rajta. B�r… teljesen biztos voltam benne, hogy ezek ut�n szerd�n m�r be se j�n hozz�m el�bb. De bej�tt.

Elemi matek zh. Igen. Az egy nagyon vicces dolog. Mert mi�rt nem vettem �szre, hogy Z-n kell megoldani az egyenleteket �s nem Z⁺-on? Meg 1. feladat e r�sze: „Alkosson egy diofantoszi egyenletet �s oldja meg.” Vagy pl a 4. c-je: „Aktualiz�lja a b,-t k�tf�lek�ppen.” Hogyan, ha mag�t a b-t se tudom megoldani? R�ad�sul k�tf�lek�ppen. Kellett nek�nk r�j�nni, hogy m�shogy is lehet, mi? De a kedvencem az akkor is az, hogy el�g volt csak kij�nn�nk a teremb�l �s nem kellett sok id�, hogy r�j�jj�nk hogyan kellett volna megoldani a 6^x=y²+y-2 feladatot. Nagyszer�…

Ma pedig… ma vicces volt. Kata tegnap mondta, hogy nem j�n be. De legal�bb Szilveszter bej�tt. Igaz, hogy csak egy algebra el�ad�s erej�ig, de akkor is. �s m�g Marin is, gyakorlatra. B�r dr�gas�gom nem vette �szre, hogy �n is ott vagyok, csak miut�n m�r le�lt… mindegy. :D De �ra ut�n m�g kis id�re tal�lkozhattam Szilveszterrel. M�r most hi�nyzik. Mikor lesz pedig m�g �prilis 9? Mikor?

Lassan, nagyon lassan azt hiszem, k�pes leszek v�gre feldolgozni az elm�lt 3 hetet. �letem leghosszabb h�rom het�t. M�g mindig nem tudom, hogyan �s mi�rt t�rt�nt mindez pont �gy, �s pont most, de… ha lehet egy�ltal�n ilyen helyzetben ezt mondani, �r�l�k neki. Valahogy sokkal, sokkal nyugodtabbnak �rzem magam. Most. Mert ott �s akkor minden voltam, csak �pp nem nyugodt.

Azt hiszem, most m�r t�bb szempontb�l sem b�nom, hogy elkezdtem �jra t�ncolni. Hiszen minden ott kezd�d�tt. Az eg�sz r�m�lom. De a megnyugv�s is. Sokat jelent nekem a t�nc. Aki ismer, nagyon is tudja. �s azt hiszem, ha mindezt nem t�nc el�tt/k�zben/ut�n tudom meg, tal�n m�g most sem tudtam volna feldolgozni. Mert t�nyleg f�jdalmas volt. Elk�pzelhetetlen�l. Eg�szen addig, am�g haza nem �rtem, �s s�r�g�rcs�k k�zepette mindent el nem mondtam a Bettinek. � pedig csak �lt mellettem, �t�lelt, �s v�gasztalt. Azt�n elzavart zuhanyozni. Nem igaz�n volt hangulatom hozz�, de… kifejezetten j� hat�ssal volt r�m. Mintha akkor �s ott mintha nem csak a koszt �s k�nnyeket mostam volna le magamr�l, hanem minden f�jdalmam �s b�natomat is. Nem azt mondom, hogy ut�na m�r boldog voltam. Mert nagyon nem. Egyszer�en csak �tker�ltem egy k�ztes – semmit nem �rzek – �llapotba. �s pont arra volt nekem akkor a legjobban sz�ks�gem, mert tiszta fejjel �s nyugodtan tudtam gondolkodni. Akkor �s ott meghoztam egy d�nt�st, amihez az�ta is tartom magam, b�rmennyire is tudom, hogy val�j�ban nem ezt kellene tennem. Egyik�nknek sem ezt kellene tennie. Csak h�t… mikor csin�ltam �n valamikor is azt, amit m�sok mondtak? Ami j� lett volna?

A m�snap t�bb szempontb�l is rosszabb volt, hiszen nem tudtam, mit �s hogyan csin�ljak, mennyire is legyek �szinte, illetve titkoljak mindent, amit tudok. Neh�z volt. Rettenetesen neh�z. �gy tettem, mintha semmit nem tudn�k. Mintha minden ugyanolyan lenne, mint r�gen. Illetve majdnem �gy. Mert n�ha igen is kiakadtam, �s kellett p�r pillanat, am�g �jra siker�lt magamra �lteni a „mindenrendbenvan” �lc�t. �s a legrosszabb, hogy tudtam, hogy nem ezt akarja. L�tszott rajta, hogy most legsz�vesebben… vicces volt. M�g akkor ott, abban a helyzetben is az volt. Vagyis ink�bb pont, hogy csak abban a helyzetben volt az, mert lehet am�gy nagyon is megs�rt�dtem volna, de �gy… Aznap nagyon is �r�ltem, hogy v�gre hazamehetek. Betti pedig v�rt. V�rta, hogy s�rjak, �s d�h�ngjek, kiboruljak. Egyiket sem tettem. Egyszer�en csak fek�dten, b�multam a semmibe, �s azon gondolkodtam, hogyan is fogom t�l�lni a k�vetkez� k�t napot, mert (akkor �s ott) lehetetlennek �reztem, hogy siker�l. De meg kell mondanom, kellemesen csal�dtam. K�ptelen voltam haragudni. Minden annyira �lomszer�en egyszer� �s t�k�letes volt. �n meg mindennek ellen�re boldog voltam. M�g akkor is, ha elvesz�tettem egy fogad�st, �s m�g akkor is, ha a lott� nyer�sz�mok se j�tte be.

Azt�n hazamentem. H�rom rettenetes napig voltam otthon, �s k�zben minden egyes nap minden egyes pillanat�ban csak azon gondolkodtam, hogy mi lenne a helyes, mit kellene tenni, mit nem kellene, �s hogy �n mit fogok, vagy �pp mit nem fogok tenni. Mert akkor otthon, messze mindent�l, m�r teljesen m�shogy l�ttam a dolgokat. Annyira nagyon idi�t�nak �reztem magam, f�leg, hogy t�ls�gosan is biztos voltam abban, hogy semmi nem fog v�ltozni. SEMMI �s SENKI. Mert � ugyanazt fogja tenni, mint eddig, mi pedig… mi szint�n ugyanolyanok lesz�nk. Minden marad a r�giben, mik�zben igaz�b�l teljesen megv�ltozik az eg�sz. R�miszt� volt arra gondolni, hogy h�tf�n �jra magamra kell �ltenem az �lc�m, �s mindent kib�rni. Nem is volt felesleges az aggodalmam.

Borzalmas volt az a nap. Tal�n soha nem fogom elfelejteni. J�, persze valamilyen szinten �n is hib�s vagyok, de �n m�g mindig azt mondom, hogy nem csak �n. Mindannyian. Persze legf�k�ppen a tan�r hib�ja. Igen. Azt hiszem a legjobb lesz a tan�rt hib�ztatni. Mert ha nem betegedett volna meg, nem marad el az �r�ja, �s akkor mindez nem t�rt�nik meg. �gyhogy kombinatorika tan�rb�csi sz�gyellje mag�t nagyon is, mert t�nkretette a h�tf�met. J� persze, siker�lt megtudnom, hogy a suliban is lehet j�t aludni, f�leg a k�nyelmes k�k kanap�n, a legfels� emeleten. B�r tov�bb aludtam volna. Mondjuk, ha most ugyanott lenn�k, ugyanabban a helyzetben, most sem tenn�k m�shogy. Csak fogn�m magam �s elrohann�k. Az�rt kicsit k�v�ncsi vagyok, mit csin�lt volna, ha ott maradok, �s ott j�n r�m a s�r�g�rcs. Akkor m�g � sem tudott volna megvigasztalni. S�t… Rosszabb lett volna. De a t�nc aznap este is megnyugtatott. �s felk�sz�tett lelkileg a m�snapra tervezett iszonyatra. Nem. Enn�l jobb sz� t�nyleg nincs r�. Mert t�nyleg borzalmas volt. Reggel felkelni, remegni, idegesnek lenni, azt�n csak v�rni, v�rni… v�g�l pedig besz�lni. M�g az sem seg�tett, hogy el�tte nap mindent le�rtam (�szintes�groham), hogy mit akarok mondani. Szerencs�re… (szerencs�re?) minden kifejezetten j�l alakult. �s a v�g�re eg�sz sz�p d�lut�n lett bel�le. H�t m�g az az �zenet a kupakban… t�k�letes id�z�t�s, mit nem mondjak. De feldobta a napom, az tuti. A k�vetkez� napokban pedig minden olyan volt, mintha mi sem t�rt�n volna. Most �gy visszagondolva, nem vagyok biztos benne, hogy ez �gy j�l van. Valaminek v�ltoznia kellett volna. J�, mondjuk a szerdai rosszull�tem kimaradhatott volna, �s b�r nem tudom, mit�l van/volt/szokott lenni, nem csod�lom, hogy ez lett a v�ge. Egy „icipicit” megterhel� volt ez az eg�sz nekem.

Cs�t�rt�k�n vettem neki el�sz�r energiaitalt. (Vagyis nem pont el�sz�r, de… �gy el�sz�r). �s az�ta (tegnap kiv�tel�vel) minden nap, mikor tal�lkoztunk. Azt mondta, hogy ne k�ltsem r� a p�nzem, de… nekem ez nem gond… meg h�t, a v�g�n �gyis egy�tt isszuk meg. Szerencs�re a m�lt h�tv�g�m egy nagy rohan�s volt, f�leg a p�ntek. �gy id�m sem volt gondolkodni. Nem is olyan nagy baj ez, �gy �rzem. Miut�n visszaj�ttem, volt r� el�g lehet�s�gem. T�l sok is. F�leg, hogy h�tf�n nem tudtam bemenni suliba, mert megint rosszul voltam. J�, mondjuk h�tf�n el�gg� le is foglalt valami pluszban m�g a rosszull�t mellett is, de most �n nyertem meg a fogad�st. Ingyen mozi. M�r alig v�rom. A kedd t�l r�vid volt, a szerda viszont t�l hossz�. Pedig m�g teszk�ban is voltunk Bettivel. Igaz, hogy csak egy b�gr��rt meg f�l literes burn-�rt… h�t, b�gre legal�bb volt.

A cs�t�rt�ki (vagyis v�gre m�r tegnapel�tti, mindj�rt v�ge… dej�) nap egy eg�sz napos v�rakoz�s volt. V�rtam, hogy reggel 8(!) legyen, �s ide�rjen, v�rtam, hogy v�ge legyen az algebra gyakorlatnak, csak hogy megint velem legyen, �s eg�sz este csak a tegnapot v�rtam. M�g elemi h�zit is �rt nekem. �s s�t�ltunk. Itthon pedig olvastam. Rengeteget olvastam. M�gis annyira nem tudtam magam lefoglalni semmivel sem. De el�bb ut�bb csak eljutottunk od�ig, hogy este legyen, �s aludni keljen, �s p�ntek lett.

�gy d�nt�ttem nem gondolkodom. Nem �ri meg. Nem akarom tudni, mit �s mi�rt tesz, egyszer�en csak �lvezem, am�g lehet. Minden pillanatot. Azt hiszem, a tegnapi napon mindenk�ppen beker�l �letem legjobb napjai k�z�. B�r… a reggeli vicc igaz�n kimaradhatott volna, de tal�n m�gis �gy lett igaz�n t�k�letes. Elmondhatatlan j�l �reztem magam tegnap. De persze ilyenkor mindig annyira gyorsan megy az id�, �s hamar v�ge lesz. Egyszer t�nyleg sz�lni fogok Geon�ninek. Ha � ott van (f�leg algebra el�ad�son), az id� csak v�nszorog, nem pedig rohan.

Azt hiszem �gy, hogy (majdnem) mindent ki�rtam magamb�l egy leheletnyivel k�nnyebben �rzem magam. Rem�lem a k�vetkez� hetek m�r nem fognak ennyire lassan �s id�nk�nt f�jdalmasan telni. B�r… �gy belegondolva, a j�v�hetem hossz� lesz. Nagyon hossz�. Mivel kedden hazamegyek, �s csak vas�rnap j�v�k vissza. Nem baj. Ilyen is kell. N�ha a t�vols�g a legjobb megold�s a probl�m�kra.

Ut�lagos kieg�sz�t�s: Azt hiszem, �gy belegondolva nem csak ez a h�rom h�t volt az, ami ennyire kimer�t� volt, hanem az eg�sz febru�r maga. Pontosabban janu�r 30-a ut�n eg�szen mostan�ig. Mert b�r minez, amit le�rtam febru�r 11-�n kezd�d�tt, az el�tte h�t is igaz�n megviselt. El�sz�r a keddre (a mindent eld�nt� keddre) v�rakoz�s, majd az eg�sz keddet v�gigizgulni, f�lni, rem�nykedni. Persze boldog voltam, hogy siker�lt. De (�s b�r akkor el�sz�r, �s utolj�ra) m�snap nem j�tt, pedig meg�g�rte. Sz�rnyen �reztem magam.  Sz�val elmondhatom hogy egy borzalmas, �s m�gis sz�p febru�rom volt. A m�rcius elseje pedig... k�rp�tolt minden�rt... :)

Nem remegek. Nem s�rok. Nem f�j. Nem �rzem, amit szoktam. Egyszer�en csak mosolygok. Mosolygok �s �r�l�k, hogy besz�lget�nk. Kifejezetten sz�rakoztat� egy besz�lget�s ez. K�sz�n�m. 

El akarom mondani neki. Mindent el akarok mondani neki, m�g akkor is, ha nem tudom, mi lesz a v�ge, �s m�g akkor is, ha tudom, hogy f�jni fog.

El�sz�r is azt szeretn�m, ha tudn�, mennyire fontos is nekem. Hogy mennyire nagyon �r�l�k, hogy megismertem, �s mi mindent k�sz�nhetek neki. � volt az, aki seg�tett rendbe hozni az �letemet. 10 h�napnyi szenved�s ut�n kir�ngatott a f�jdalomb�l, a szomor�s�gb�l, a mag�nyb�l. Hanna sz�let�se �ta (j� persze nem miatta), az �letem egyszer�en romokban hevert. Mind testileg, mind lelkileg �sszet�rtem, m�gis mosolyognom kellett, vid�mnak lenni, nem s�rni. Ez csak m�g jobban rontott a helyzeten. Persze, voltak olyanok, akik seg�teni pr�b�ltak. Sokan. De egyszer�en k�ptelen voltam �jra �s �jra mindent elmes�lni, v�laszolgatni a k�rd�sekre, �s k�zben er�snek t�nni. Sok embernek mondtam egyszer�en csak annyit, hogy minden rendben lesz, vagy majd lesz valahogy, �s rengetegszer ism�teltem el ezt a k�t sz�t: j�l vagyok. Pedig hazudtam. Mindenkinek, akinek ezt mondtam, hazudtam. Egyr�szt, mert nem akartam, hogy sajn�ljanak (az csak rosszabb �gy), m�sr�szt meg nem hiszem, hogy sok olyan ember volt, akit �rdekelt is volna igaz�b�l. Persze voltak, akiknek elmes�ltem. �k tudtak is seg�teni. De egy emberen k�v�l senki nem tudja a teljes igazs�got (�s minden, minden apr� kis r�szletet). � mindent tudott a legels� pillanatt�l fogva. Csak neki mertem �szint�n mindent elmondani. Igaz�n mindent…
Sz�val v�g�l ilyen lelki �llapotban kellett P�csre j�nn�m egyetemre. Egyed�l. K�t h�napig rettenetesen neh�z volt. Bar�tok n�lk�l. Azt�n j�tt �. Mert igen, � volt az, aki el�sz�r odaj�tt, �s besz�lni kezdett. Mint ahogy k�vetkez� alkalommal �s ut�na is. El�sz�r annyira f�ltem, hogy ez csak egy egyszeri alkalom (hogy odaj�n �s besz�lget�nk), el sem akartam hinni. De azt�n, ahogy telt az id� h�tr�l-h�tre mindig j�tt �s ott volt, kezdtem r��bredni: szereztem egy bar�tot. Nem vagyok egy k�nnyen bar�tkoz� t�pus, de �t egyszer�en nem lehet nem kedvelni vagy szeretni. A h�lye �s kifejezetten ideges�t� vicceivel egy�tt. (a kedvencem eddig: Olyan sok itt az E\, pedig t�len nem is TEREM.) Azt�n valahogy egyszer csak azt vettem �szre, hogy egyre t�bbet vagyok vele. Suli ut�n �r�kig s�t�ltunk a hidegben, gyakran �r�k el�tt is vele volt. �s sz�pen lassan el�rtem addig, hogy beleszerettem. Most m�r nem �rdekel semmi. Nem fogom tov�bb titkolni. Szeretem �s k�sz. De igaz�b�l nem ez a l�nyeg. Hanem, hogy neki annyira k�nny� volt minden olyan dologr�l besz�lnem, amir�l m�soknak nehezen vagy egy�ltal�n nem tudtam. Rettenetesen sokat seg�tett abban, hogy az �letem �jra norm�lis legyen, �jra boldog vagyok, �s m�r nem vagyok mag�nyos. Szeretn�m neki mindezt megk�sz�nni, m�g akkor is, ha � nem is sejti mennyi sokat seg�tett m�r azzal is, mikor el�sz�r �t�lelt. �s az�ta is. Ak�rh�nyszor csak vele vagyok, mindenr�l k�pes vagyok megfeledkezni. Minden rosszr�l, f�jdalomr�l. Egyszer�en csak van benne valami, ami miatt az ember nem tud mellette nem mosolyogni. (�s ezt most att�l f�ggetlen�l, hogy szeretem) Annyi sok-sok sz�p eml�kem van m�r r�la. Vele m�g h�zit �rni se mindennapi dolog. Szerd�n is csak k�zel egy �r�n b�multuk a teljes indukci�s oszthat�s�gos feladatokat, hogy ezek m�gis micsod�k? Pedig el�z� f�l�vben csak kb 2 h�napon �t gyakoroltuk �ket minden nap (�s kiv�telesen tudom is �ket). M�gis csak n�zt�k �ket nagy csod�lkoz� �s �lmos szemekkel. Pedig nem vagyunk annyira h�ly�k (vagy legal�bb is �, mert a 19⁸⁹+81⁸⁹-r�l sim�n megmondta, hogy 00 az utols� k�t sz�mjegy. Mindenf�le sz�molgat�s n�lk�l.) K�sz�n�m. T�nyleg nagyon k�sz�n�m.

M�g akkor is, ha van m�g valami, amit el akarok mondani neki. Vagyis nem biztos, hogy el akarom, de el kell. Ez pedig nem m�s, mint, hogy mindent tudok. Mindent. �s tudnia kell, mennyire is f�j ez nekem. mert csal�dtam. Igen is csal�dtam. J� persze, nem mondom azt, hogy nem sejtettem m�r a legelej�t�l kezdve, de… az�rt m�gis csak szar volt szembes�lni vele. F�leg, hogy �gy. �s m�g csak nem is t�le. Az�rt valamilyen szinten �r�l�k neki, hogy kider�lt. �gy legal�bb lett m�g egy bar�tom (vagy ink�bb cinkost�rsam). J� persze a legjobban annak �r�ltem volna, ha ez nem �gy van. Most m�r mindegy. Kider�lt, t�l�lt�k, k�sz. El�sz�r nagyon ut�ltam miatta, �s iszonyatosan m�rges is voltam. Azt�n m�r csak a hiszt�rikus nevet�s az, amit k�pes voltam produk�lni. Hogy m�shogy lehetne egy ilyenre reag�lni? Persze ut�lhatn�nk is egym�st, ahelyett, hogy �sszetartunk, de mi csak neki akarunk j�t. Na meg persze magunknak is. B�r nem az az els�dleges. Hiszen m�g mindig azt vallom, hogy akkor vagyok boldog, ha azok, akiket szeretek, boldogok. M�g akkor is, ha igaz�b�l ez f�j nekem. Paradoxon. Egy icipicit. De matekszakon mi m�st v�rhatn�nk el, nem? �s... miel�tt elfelejten�m, valahogy a mai nap nagyon is rosszul esett. Nem akartam elmenni, elrohanni, �s otthagyni. M�gis �gy �reztem, ha akkor nem megyek el, el�tte b�g�m el magam. Amit nagyon nem akartam. Egyszer is el�g volt. �gy sem jutottam t�l messzire, mert m�r az els� l�pcs�fokokn�l �reztem, hogy nem b�rom tov�bb. Kit�rt rajtam a s�r�s. �gy tal�n m�g soha nem s�rtam. Ennyire nagyon. K�ptelen voltam mozdulni is. Csak le�ltem m�sf�l emelettel lejebb a l�pcs�re, �s meg�ll�thatatlanul folytak a k�nnyeim. Kellett egy kis id�, mire tov�bb tudtam menni. akkor viszont egyenesen menek�ltem. Borzalmas volt. �s f�jdalmas.

A legviccesebb viszont az eg�szben az, hogy nem tudom ut�lni. Nem tudok r� m�rges lenni, haragudni. Mindezek ellen�re sem. De v�gasztal a tudat, hogy nem vagyok ezzel egyed�l. �nz� d�g vagyok, �gy nem �rdekel. Csak legyen mellettem, amikor csak tud. Hi�ba f�j, �s hi�ba is lesz egyre �s egyre csak rosszabb, azt akarom, hogy velem legyen. Mindig. Amikor csak teheti. Mert �n m�g ennek ellen�re is szeretem. Nagyon szeretem.